1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet
a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) - 1997. évi CII. törvénnyel beiktatott - 26/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Mvt. 87. §-ának 5. pontja szerinti munkahelyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre.
(3) E rendelet alkalmazásában:
a) biztonsági és egészségvédelmi jelzés (a továbbiakban együtt: biztonsági jelzés): meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram) emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely - az egyéb munkavédelmi követelmények teljesülése mellett - lehetővé teszi, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók időben felismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat);
b) biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel;
c) tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt;
d) figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet;
e) rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő;
f) elsősegély- vagy menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi;
g) tűzvédelmi tájékoztató jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi;
ga) tájékoztató jel: olyan jel, amely a b)-g) pontban megnevezett jelektől eltérő egyéb információt közöl (pl. iránymutató jelek);
h) jelzőtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetőségét kellő megvilágítás biztosítja;
i) kiegészítő tábla: a jelzőtáblával együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla;
j) biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából;
k) képjel (piktogram): jelzőtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra;
l) világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült biztonsági jelet hordozó eszköz,
m) hangjel: olyan, előzetesen meghatározott jelentésű akusztikus jel, amelyet természetes vagy szintetizált emberi beszédhang alkalmazása nélkül bocsát ki az arra szolgáló eszköz;
n) szóbeli kommunikáció: előre meghatározott formájú, természetes vagy szintetizált emberi hangon történő közlés;
o) kézjel: az irányítást végző személy karjának vagy kezének előzetesen meghatározott jelentésű mozgása vagy helyzete, amely veszélyt, illetve szükséges tevékenységet jelez.

2. § (1) A munkáltató köteles biztonsági jelzéseket kihelyezni, karbantartani, azokat a munkakörülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni.

(2) Biztonsági jelzés alkalmazása szükséges, ha a munkavállalóra vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelentő veszélyforrás kollektív műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben nem küszöbölhető ki.
(3) A munkáltató a biztonsági jelzés szükségességének meghatározásakor figyelembe veszi a munkahelyi kockázatok értékelésének eredményét.

3. § (1) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló a biztonsági jelzések jelentését és a hozzájuk kapcsolódó munkavállalói kötelezettségeket elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt ismerje.
(2) A munkavállalónak a biztonsági jelzéseket figyelembe kell vennie.

4. § A biztonsági jelzések fajtái az 1. § (3) bekezdésének a)-b) pontjaiban megjelölt gyűjtőfogalmakon túlmenően a következők:

a) állandó jelzésnek minősülnek az 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjai alatt felsoroltak. Az állandó jelzéseket tartósan, nehezen eltávolítható módon kell kihelyezni;
b) időszakos jelzésnek minősülnek az 1. § (3) bekezdésének l)-o) pontjai alatt felsoroltak

5. § (1) A különböző biztonsági jelzések szükség esetén együttesen is alkalmazhatók.
(2) Hasonló információtartalmú biztonsági jelzések esetén választani lehet:

a) biztonsági szín és jelzőtábla között, a botlás vagy lezuhanás veszélyének jelzéséhez;
b) világító jel, hangjel és szóbeli kommunikáció között.

(3) Az alábbi jelzéseket együttesen is lehet használni:

a) világító jel és hangjel;

b) világító jel és szóbeli kommunikáció;

c) kézjel és szóbeli kommunikáció.

6. § (1) A táblázatban meghatározott biztonsági színek jelentése valamennyi biztonsági jelzésben azonos.

Biztonsági szín Jelentés Példa
Vörös (piros) Tiltás
Veszély
Tűzvédelmi berendezés,
eszköz, anyag
Veszélyes magatartás
Állj, üzemszünet,
vészkapcsoló,
menekülés (mentés)

Hely
Sárga vagy borostyán Figyelmeztetés Figyelem, vigyázat
Meghatározott magatartás vagy tevékenység
Kék Rendelkezés Egyéni védőfelszerelés kötelező
Zöld Vészkijárat, menekülési útvonal, elsősegély
Veszélymentesség
Ajtók, kijáratok, utak, eszközök, helyek
Visszatérés a normális állapothoz

(2)
7. § (1) A biztonsági jelzés felismerhetőségének érdekében kerülni kell:
a) túl sok biztonsági jelzés egymáshoz közeli elhelyezését;
b) két összetéveszthető világító jel egyidejű alkalmazását;
c) világító jel alkalmazását hasonló fényforrás közelében;
d) két hangjel egyidejű alkalmazását;
e) hangjelzés alkalmazását túl erős környezeti zajban.
(2) A jelzőtáblát megfelelő magasságban, a látómező és az esetleges akadályok figyelembevételével, jól megvilágított, könnyen hozzáférhető és jól látható helyen, takarásmentesen kell elhelyezni, általános veszély esetén az adott terület határánál vagy bejáratánál, konkrét veszély vagy tárgy esetén pedig annak közvetlen közelében. Ha a természetes megvilágítás nem kielégítő, fluoreszcens festékeket, fényvisszaverő anyagot vagy mesterséges világítást kell alkalmazni. A jelzőtáblát el kell távolítani, amint a körülmények megváltozása a használatát szükségtelenné teszi.
(3) A biztonsági jel és a jelzést adó eszköz rendszeres karbantartásáról és szükség esetén felújításáról a működőképesség megőrzése érdekében gondoskodni kell.
(4) Azokat a jelzést adó eszközöket, amelyek hálózati energiaforrásról működnek, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energiakimaradás ne okozzon működésképtelenséget.
(5) A világító, illetve hangjel működésbe lépése azt jelzi, hogy a jelentésének megfelelő tevékenységet meg kell kezdeni. A jelet mindaddig működtetni kell, amíg a tevékenység szükséges. A világító és a hangjelző eszközt a működtetését követően azonnal ismét működőképes állapotba kell hozni.
(6) A világító jel és a hangjelző eszköz kifogástalan működését és hatásosságát rendszeresen ellenőrizni kell.
(7) Ha az érintett munkavállalók hallása vagy látása korlátozott (pl. egyéni védőeszköz viselése miatt), a biztonsági jelzés megválasztásakor és alkalmazásakor ezt figyelembe kell venni.

8. § (1) A biztonsági jelek geometriai formáját, színezését, az alkalmazandó képjeleket az 1. számú melléklet tartalmazza.

10. § A kizárólag tűzvédelmi rendeltetésű eszközöket és berendezéseket, illetve tárolóhelyüket az elhelyezésükre utaló táblával, vörös színnel kell jelölni. A vörös jelzés felületének elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a tűzvédelmi eszköz vagy berendezés könnyen felismerhető legyen.

11. § (1) Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér csíkozással kell jelezni az 1. számú mellékletben meghatározott formában.

(2) A jelzés méreteinek az akadály vagy a veszélyes hely kiterjedéséhez kell igazodnia.
(3) A sárga-fekete vagy vörös-fehér csíkoknak 45°-os szögben kell elhelyezkedniük és körülbelül azonos szélességűnek kell lenniük.

Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig naprakész termékinformációkat kapjon!